Azt hiszem apró emlékezetkiesést szenvedtem a héten. Igazából, hogy mi is történt a napokban, csak egy jó verés , egy kislámpa arcba világítása és egy székhez kötözés után tudnám talán feleleveníteni. Annyi biztosan tudni való, hogy a tenyerem nem pihen (munkahelyi ártalom..khm..) és a ratyi állásinterjúk sem hagynak magamra. Kérdezem én: egy termék prómótálása, ajánlása, reklámozása ésatöbbi hogy merülhet ki egy heti 8-10 órás/2-3 napos szervezési beosztotti feladatkörben? Segítek: sehogy! De tök jó hallani, hogy egyesek ezzel hány tíz milliót keresnek..tapsoljuk be Gyuri bácsi 5. kocsiját! Oda ne rohanjak!
Emellett a kis hangulatos utcai teraszok viszont -amiket nap, mint nap látogatok- bőven hordoznak magukkal jókora adag bájt és boldogságot :)
Bárki kövezzen meg, nem emlékszem a többire. Biztosan elvette az eszem a 80 milliárd fős nyugger tömeg március 15-én a Nemzeti előtt.
