Beköszöntöttek a boldog, szép idők, szinte hiányzott a nyomasztó Tesco étkező, a 12 órás álló munka és az indokolatlan vigyorgás. A dologra pedig az sem segített rá, hogy pornós tehenészlány ruhában kellett szeretet-kereket forgatnom és mosolyognom az olyan megjegyzésekre, mint hogy a ruhádat is megforgatnám. Lement a kép nap és bátran állíthatom, hogy nem is volt olyan rossz. A hostess melóscsajok tök jó arcok voltak, a vásárlók pedig nem is olyan kiakasztóak. Ennek örömére letolok még két napot, mi baj lehet alapon, közben pedig továbbra is vadászom a melókat…legyen az pultos, animátor vagy épp újságíró.
Szorítsatok a messzi távolból! Bár tudnivaló, hogy „magával ragad az élmény, mint az éjszaka fényei BP-n!”
